Mi van, ha nem vagy túl érzékeny – csak túl sok mindent érzékelsz?

„Ne legyél már ennyire túlérzékeny.”
„Mindig mindent túlreagálsz.”
„Nem kellene mindent ennyire magadra venni.”

Ismerős mondatok?
Sokan, akik különösen fogékonyak mások érzéseire, hangulatára, rezdüléseire, gyerekkoruktól kezdve azt tanulják meg: valami baj van velük.
Pedig lehet, hogy épp az érzékenységük a legnagyobb ajándékuk.

Ez a blog bejegyzés azoknak szól, akik “túl sokat érzékelnek” – és már belefáradtak abba, hogy ezzel „problémaként” kell élniük.

Mi a különbség az érzékenység és az érzékelés között?

• Az érzékenység általában valami negatív jelzőként jelenik meg: valaki gyenge, sérülékeny, túlreagál.
• Az érzékelés viszont képesség: észreveszed azt is, amit más nem.

Sokan nem is tudják, hogy amit ők „érzékenységnek” hisznek, valójában az a képességük arra, hogy olvassanak a térben, az energiában, mások gondolataiban, érzelmeiben – akár kimondatlanul is.

Példák az érzékelésre a hétköznapokban:

• Belépsz egy szobába és azonnal érzed, hogy valami történt – még mielőtt bárki megszólalna.
• Egy mosoly mögött észreveszed a szorongást.
• Egy „jól vagyok” mögött megérzed a fájdalmat.
• Olyan érzéseket élsz át, amik valójában nem is a tieid – csak ráhangolódtál a környezetedre.

Ez nem gyengeség, hanem az érzékelés képessége. Ezt nem tanítják az iskolában. Sem azt hogy hogyan bánj vele és hogyan használd az előnyödre.

Access Consciousness nézőpont: „Kihez tartozik?”

Az Access egyik alapvető kérdése:
“Kihez tartozik?”, de akár használhatod úgy is hogy  „Ez az enyém egyáltalán?”

Amit érzékelsz – legyen az feszültség, félelem, idegesség – az nagy valószínűséggel nem is a tiéd. Csak annyira nyitott vagy, hogy befogod a környezet energiáit.
Ha nem kérdezel rá, automatikusan a sajátodként kezded el cipelni.

Tipp: Amikor nehézséget vagy furcsa érzést észlelsz, állj meg egy pillanatra és kérdezd meg:
„Kinek az érzése ez?”
Ha az érzés könnyebbé válik, ha hirtelen „elillan” – akkor nem a tiéd volt.

Miért fáradsz el, ha érzékelő vagy?

Mert nem tanítottak meg arra, hogy:

• hogyan állíts határokat,
• hogyan „küldd vissza” az energiákat, amik nem a tieid,
• hogyan engedd meg magadnak, hogy érzékelj – de ne vedd magadra.

A legtöbb érzékelő ember megtanul „lehalkulni”, visszahúzódni, elzárni magát vagy épp elfojtani a megérzéseit, hogy megfeleljen másoknak.

Mit tehetsz, ha túl sokat érzékelsz?

1. Kezdd el elismerni, hogy ez csodálatos képesség

Nem baj, hogy érzékeny vagy – ez azt is jelenti, hogy könnyen kapcsolódsz emberekhez, ráérzel dolgokra, erős intuíciód van.

2. Használd a kérdést: Kihez tartozik?

Ez önmagában képes felszabadítani a rád rakódott energiákat.

3. Engedd meg magadnak az „önmagadként” működést

Mi van, ha nem kell többé sem megvédened magad, sem rosszá tenni – csak tudatosan érzékelni?

4. Használj energetikai tisztító eszközöket

Egy egyszerű Access-tisztítás:
„Minden, ami nem az enyém, visszaküldöm oda, ahová tartozik – tudatossággal csatolva.”

(Mondhatod magadban, naponta többször – működik!)

Mi van, ha pont ez a te ajándékod?

Az érzékelés nem probléma, hanem képesség.
A kérdés csak az: hajlandó vagy-e elkezdeni használni – nem pedig elnyomni?

Milyen valóságot teremthetnél magadnak mostantól, ahol már nem kell elbújni a világ elől – hanem megmutatkozhatsz, érzékelőként, teremtőként, tudatosként?

Ha szeretnél megtanulni könnyedséggel együtt élni az érzékeléseddel vagy elengedni a másoktól átvett energiákat, várlak szeretettel személyes facilitálásra.